Mi az egészség?
Mármint nekem? - kérdezi az, akinek felteszem a címben foglalt kérdést. Igen, mit jelent az egészség számodra? Ha megkérdezek tíz embert, akkor tízféle definíciót kapok válaszul. Harmónia, békesség, betegség hiánya, pozitív rezgések stb. Ez mind igaz lehet, de valamilyen objektív definíciónak lennie kell, mivel anyagi lények is vagyunk, nem csak szellemiek.
Vannak tudósok, akik az egészséget úgy határozzák meg, mint az ahhoz szükséges minőségek meglétét, valamint a testi-lelki betegségek hiányát. De ezek szerint az, aki valamilyen testi hibával születik, nem lehet egészséges akkor sem, ha mentálisan teljesen ép, és teljes életet él, olyan minőségűt, amit a fogyaték nélküli emberek többsége nem tud. Mi tehát az egészség?
Az egészség megint más felfogásban árucikké válik, üzleti tartalmat kap, amely nemcsak elveszíthető, hanem meg is vásárolható. Ez az információn alapuló fogyasztói egészségkép. Ami befektetésekkel megvehető-eladható, egészséges ételeken, testedzésen, valamiről leszoktató vagy valamire rászoktató programokon keresztül, visszavásárolható a sürgősségi ellátás igénybevételével, a gyógyszerek ártámogatásában, és elveszíthető balesetek, betegségek következtében. Ez korunk klasszikus egészségképe: a szolgáltatás.
Lehet azonban az egészség egyfajta attitűd, az egyén törekvése és készsége az állandóan változó körülményekhez való adaptálódásra, vagy éppenséggel azoknak a faktoroknak az összessége, amelyek segítik a személyes ereje maximális kifejtésében. Ez a hagyományos kultúrák egészségképe, ami most anynyira divatos: a holisztikus megközelítés.
Az egészség felfogható a testi-lelki és szociális jólét állapotaként, mint ahogyan a WHO 1946-ban rögzítette ezt. Ez a bürokratikus egészségkép. Hogyan látszik valami egy íróasztal mellől. Ha már az íróasztalnál tartunk, akkor gondoljuk végig azt is, hogy az íróasztallal szemben van egy tévékészülék, amin a tőzsdeindex látható. A bürokrata, aki csak kiszolgálója egy magasabb rendszernek, figyeli az egészségipar pénzügyi mutatóit. Pénzt gyárt az emberek betegségéből. Nem érdekelheti a szociális jólét, az élet, mert neki profitot kell termelnie. A piac mi vagyunk. Nincsenek érzelmi korlátok, csak a szenvtelen számok. Ha emelkedik az index, akkor jól dolgozott, ha csökken, akkor kirúgják. Ebbe az emberi élet nem fér bele. Ne is várjunk mást, ez van, lehet szidni, akkor is ez van.
De így mi lesz velünk? Ki foglalkozik a mi problémáinkkal? Ha őszinte akarok lenni, akkor azt kell mondanom, hogy senki. Az egészségünkkel senki sem törődik.
Az egészségügy olyan, mint a gondolati szabadság. Magánügy. Akkor működik jól, ha mi magunk teszünk érte valamit.
Egyik tankönyvemből idézem: "Sem az egészség, sem a betegség nem állandó állapot, hanem mindkettő változásnak kitett folyamat, amely a szervezet és a környezet egységéből adódik, és ezen viszony kifejezője. A betegség élet, kóros körülmények között. Az ép és kóros szövetek, továbbá az egészség és betegség éles szembeállítása hibás, és az életjelenségek téves értelmezéséhez vezet." (Haranghy László: Általános kórbonctan. Medicina Könyvkiadó, Budapest, 1959)
Amikor az egészségről gondolkodunk, akkor mindig az életről gondolkodunk. A saját életünkről. Helyettünk nem tud ezzel foglalkozni senki. Illetve az orvosok feladata lenne a segítség nyújtása: segítség, hogy én kezembe vehessem a saját életemet. Semmi több. Az egészség az élet gyakorlása azáltal, hogy elkezdek élni. Lehet, hogy nem lesz tökéletes, nincsenek meg a feltételek, amelyeket elvárnánk, vagy amiket elváratnának velünk. De élünk. Harcolunk. Nem adjuk fel - ez az igazi egészség.
Van egy kínai orvosi mondás, tapasztalat: Az orvos 8 százalékban tud hozzájárulni az egyén harmóniájához, a többi 92 százalék már a páciens dolga.
Két dolog lehetséges: vagy éljük az életünket, és akkor egészségesek vagyunk, vagy kiszolgáltatjuk magunkat a körülményeinknek, hangulatainknak, a minket körülvevő embereknek stb. Ez utóbbi esetben nem lehetünk egészségesek, mert nem vagyunk az életünk urai. Az élet és a nem élet közötti határvonalat mindig az szabja meg, hogy ki uralkodik az életem felett.
A döntés mindig a miénk. Nem dönt helyettünk senki. Ezt a felelősséget nem lehet másra ruházni. Felelősségünk és egyben az életünk is ott kezdődik, hogy felvesszük a kesztyűt, és vállaljuk a küzdelmet.
Jogi nyilatkozat - Copyright © 2014 Érdliget Életmódközpont - Minden jog fenntartva.